MAZDA 3 1.6 (2005)

Tesztpéldányunk egy 2005-ös évjáratú sedan változat, ami külsőre nem hat nagyobbnak ötajtós társánál. A csomagtartót felnyitva viszont azonnal látszik a különbség, hiszen ez kifejezetten tágasnak mondható, és a nyílás kellő magassága is megvan a tárgyak kínlódásmentes beemeléséhez.

Másik ami azonnal feltűnik ha egy ilyen típust szemelünk ki magunknak, hogy kivételesen jól tartja az árát. Nem véletlenül, hiszen elmondható, hogy a formás külső a nagytestvér 6-ossal megegyezően jó minőségű belsővel párosul. Beszállás után feltűnik a kormány kifejezetten kellemes fogása, a kényelmes, jól bepozicionálható ülés és alumíniumbevonatú váltógomb. Átlagosnál valamivel magasabb vezető mögött bőséges a hely a hátsó utasok számára is, akik azért hosszútávon lehetőleg ne legyenek többen kettőnél.
Egyéb kezelőszervei a szokásosnak mondhatóak, míg el nem jutunk a rádiót irányító gombokig. Itt az a helyzet, hogy a szokványos menürendszer helyett inkább beépítettek még egy-két nyomó-tekerő gombot, ami tulajdonképpen nem mutat rosszul, viszont csak bonyolítja a dolgunkat.
A másik érdekességet a digitális szellőztetőrendszernél fedeztük fel. Nappal még nem is okoz gondot, viszont sötétben egyszerűen nem világít a légbefúvás irányát jelző kis ikon, hanem csak egy csík a választógomb mellett. Nyilván az automatika tudja hogy mikor merre menjen a levegő, de ha magunk akarjuk szabályozni az sok figyelmet elvesz a vezetéstől.

Attól ami egyébként teljesen rendben van - városban és országúton is. A motor csendes, alacsony fordulaton is nyomatékos. Hihetetlenül jól fordul, nem tolja az elejét és nem érezni pillekönnyűnek a hátulját sem. Utoljára ezt egy 1-es BMW-ben éreztem, de a mazda rugózása annál mindenképpen komfortosabbnak mondható.

Váltója precíz, az áttételek abszolút rövidre vannak hangolva, talán ezért is érezhető dinamikusnak az autó.
Ez a tulajdonsága azonban autópályára felhajtva rögtön hátránnyá válik. Az 5. fokozatot 70 km/h-nál lazán kapcsolhatjuk, de legszívesebben 90-100-nál már tennénk a hatost. Ilyen viszont sajnos nincs, így marad a 4500- as fordulat olyan tempónál, aminél autópályán még nem is büntetnek... A motor van annyira jó hogy még itt sem mondható hangosnak, de a fogyasztás értelemszerűen már messze meghaladja az egyébként normálisnak mondható 6,5 - 7 literes átlagot.
Összességében elmondható, hogy bár tesztautónk 170.000 km-t is megtett már, így tartóssága is jól bizonyított. Élvezetes a vezetése, és tulajdonképpen "EzJólMegy". Simán egy lapon említhető a presztízsértékű Golf V -el. Rendszeres autópályázóknak azonban érdemes megfontolni a diesel változatot.
Hogy megéri-e 1,9 milliós árát miközben egy ennyi idős Renault Megane-t félmillióval olcsóbban is megkaphatunk?
Nos, ha azt is leteszteljük, mindenképpen meg fogjuk írni.